"Én a vízre úgy haragszom,
amíg élek, meg nem iszom,
árkot mosson, malmot hajtson,
csak a torkomra ne jusson."

2013. február 22., péntek

minek utána, társaságunk bora kifogyni látszik...

..., hogy becsületünk csorbát ne szenvedjék, bor helyett kapjuk elő egy  másik régi megbízható  egykománkat, a pálinkát. de csak csínján bánni vele szesz és blogtestvéreim, mert mint biztosan ti is tudjátok:
"igaz ugyan hogy magyarember a bortól bolond dolgokat gondol, de a pálinkától meg is teszi azokat."
lám, ebben  a kalotaszegi balladában is csak egyszer hangzik majd fel az "ő " szent neve,... mégis, (a kis dózis ellenére is ;) csak-csak "övé" lesz a csattanó:


„Adjatok, adjatok, amit isten adott
Sajnáljátok meg a szerencsétlen vakot.
Gyí elé, te sárga, még van egy ház hátra!
Eredj édes fiam, valamizsnát adnak.

Mit kaptál ott fiam? Lisztet apámuram.
Ereszd el a szélnek, jó lesz szen Péternek.
Gyí elé te sárga, még van egy ház hátra!
Eridj édes fiam, valamizsnát adnak.

Mit kaptál ott fiam? Tojást apámuram.
Csapd a kerékfűhöz, ragadjon a fődhöz.
Gyí elé te sárga, még van egy ház hátra!
Eridj édes fiam, valamizsnát adnak.

Mit kaptál ott, fiam? Fillért, apámuram.
Tedd a tarisnyába, jó lesz pálinkára.
Gyí elé, te sárga, még van egy ház hátra!
Eridj, édes fiam, valamizsnát adnak.”